Podcast | Ebook vs. hagyományos könyvek

Üdvözlök mindenkit!

A mai posztban egy újabb multimédiás módszertmutatok be, ez pedig a Podcast. Ezzel készítettük el közösen, Kamillával az alábbi linken megtalálható kis adás, amely az ebook és a hagyományos könyv pro-contra érveiről készítettünk. 

Link: Ebook vs. hagyományos könyv

Azért választottuk ezt a témát, mivel magyartanárként - és az oda vezető úton is - nagyon sok alkalommal találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy nem veszünk meg könyveket, mert drága, el kell menni érte, vagy egyszerűen nem tartjuk praktikusnak. Ilyen esetekre nagyon jó eszköz lehet az ebook - nekem is van. Azonban felmerült bennünk, hogy ez a jelenség begyűrűzhet az iskolába, és amikor a diákok rákérdeznek - mert megtehetik - arra, hogy a tanárnő miért súlykolja a hagyományos könyv használatát az ebook-kal szemben, akkor tudni kell rá válaszolni. A fenti linken elérhető hanganyag szerintem összegyűjti azokat az érveket, amelyeket a két szöveghordozó mellett és ellen fel tudnék hozni, akár éles helyzetben is.

Az előkészítés fázisai a következők voltak: megbeszéltük, hogy mikor rögzítsük a felvételt, utána azt, hogy miről is zajlik majd a beszélgetés, végül felvettük a kívánt hanganyagot.

A felvételt Audacity programmal rögzítettük, és ezzel is szerkesztette meg Kamilla. A hanganyagokat a következő linkeken értük el, ezeket használtuk fel: 

https://soundcloud.com/jcatsoup/free-podcast-theme

http://www.zapsplat.com/music/old-bell-telephone-uk-ring-x-4/

Maga a beszélgetés az élethűség kedvéért valóban az éterben zajlott: a Google Hangouts-ot használtuk a kapcsolat felvételére.

Arra a kérdésre, hogy hogyan éreztük magunkat a felvétel során, csak a saját nevemben tudok válaszolni. Én zavarban voltam, lámpalázat éreztem. Teljesen már érzés az éterbe beszélni, úgy hogy közben tisztába vagyok azzal, hogy valahol a beszélgetést rögzítik. A helyzet szokatlansága miatt volt feszélyező a szituáció, annak ellenére, hogy a beszédpartneremet - Kamillát - ismertem.

Véleményem szerint a feladat során fejlesztettük a beszédkészégünket (a hang rögzítése során), a digitális kompetenciákat (a megszerkesztés során).

Szerintem szinte minden óra keretében lehet alkalmazni ezt a módszert. Az én szakpárom, a magyar és a történelem, tekintetében is. Én főleg egy ismétlő órát építenék rá. A diákoknak az lenne a feladatuk, hogy párokat alkotva 2-3 perces felvételeket vegyenek fel egy, előre megbeszélt, témával kapcsolatban. Ez például lehetne, hogy az osztály feldolgoz egy nagyobb csatát vagy egy életrajzot ennek segítségével.

Konkretizálva a példát:
A 12. évfolyamos osztály feldolgozhatná a II. világháború eseményeit. Közösen kiválasztunk egy adott országtársadalmi csoportjainak korabeli helyzete, ezt több részre felosztva elosztjuk a csoportok között. A feladat, hogy előre megadott szempontokat alkalmazva kellene az osztálynak egy rádióműsor szerű adássorozatot készíteniük a PodOmatic oldalon. A szempontokban meg lennének adva az egyes csoportok által kötelező jelleggel alkalmazandó fogalmak, de ezeken felül lehetne még plusz tényekedt is belerakni az adásba. A munka során jogszerűen alkalmazni kell plusz hanganyagokat is. A hosszát tekintve 2-3 perc között kell lennie és tartalmaznia kell felvezetést, tényleges tartalmat, lezárárst.

Ennek során fejleszteni tudjuk a kommunikációs, a digitális és a problémamegoldó kompetenciát. Fejleszthető vele a kreativitás és a csoportban dolgozás készsége.

Az elsajátítandó tananyag tartalmát tekintve a társadalomtörténet, székebb szempontból pedig az osztály által kiválasztott ország társadalmi csoportjainak a helyzetét dolgoznánk fel. Éppen azért, mivel az eseménytörténet mellett ezek az aspektusok gyakran elsikkadnak, mivel kevés idő jut rájuk, ha egyáltalán sorra kerülnek.

A feladatkiírást fentebb lehet olvasni.
A teendők a következők:

1. A megbeszélő óra alkalmával kiválasztjuk szavazással az országot, amellyel a diákok dolgoznak. A tanár készít egy Google Dokumentumot, ahova a csoportok feltölthetik az adott epizódjuk linkjét. Megállapodnak a határidőben és a csoportok sorrendjében.
2. Ugyanezen az órán a diákok 2-3 fős csoportokat alkotnak. Kiosztjuk közöttük a feladatokat.
3. A csoportoknak ezután egyeztetniük kell a megvalósítandó anyagról: mit raknak bele, hogyan szerkesztik meg a saját adásukat, kiosztják egymás között a feladatokat.
4. Megvalósítás - feltöltik a megadott oldalra az elkészült munkákat.
5. Megosztás - a Google Dokumentumba a csoport egyértelmű jelölésével megosztják az elkészült munkák linkjét.
6.  A kijelölt határidő utáni legközelebbi órán a meghatározott sorrend alapján lejártsza a tanár a feltöltött anyagokat, ez körülbelül 30 percben megvalósítható. A meghallgatás után megbeszélés következik: kinek milyen nehézségei voltak, hogy érezték magukat a munka elkészítése során.

Az értékelési szempontokat az alábbi linken lehet elérni, illetve itt lehet a feladatokat is leadni.

Értékelési szempontok és leadás

Remélem hasznosnak találtátok a bejegyzést, és tudtok belőle ötletet beríteni!

Üdvözlettel,

Kun Kincső

Digitális történetmesélés

Üdvözlök mindenkit!

A mai blogbejegyzésben egy példát hoztam a digitális történetmesélésre. Az alábbiakban olvasható a szipopszis, a treatment és az általam elkészített storyboard. Ennek a megvalósításához a prezi.com oldalt használtam. Ehhez a feladathoz kidolgoztam egy részletes értékelési sablont is, amit egy Google dokumentumba szerkesztettem meg, és az elejére az apább is látható szinopszist és treatmentet mellékeltem. 

A feladat alapvetően egy erkölcsi, mindennapokban is bármikor megtapasztalható témára épül, főként gimnáziumi osztályokba vinném be ezt a feladatot. Főleg az osztályfőnöki órára illene be. Érdemes lehet több órát is rászánni. Az első órán a diákokkal kötetlenül beszélgetni az erkölcsről, hogy mi a helyes, illetve a helytelen. Ezen az órán adnánk ki az alábbi Google Dokumentumban is megtalálható feladatot. Egy hét lenne rá az elkészítési idő, a következő osztályfőnöki órára kellene elkészíteniük. Ekkor alapvetően megbeszélnénk a tapasztalatokat, kinek mi volt a nehézség, ki hogyan oldotta meg a feladatot. 

A feladat Google Dokumentuma: Erkölcsi témájú bemutató: feladat, értékelés, leadás

Ezt a linket küldeném ki a diákoknak. Ebben megtalálható a feladat részletes leírása, az értékelés szempontjai, illetve a megoldások leadására is itt van lehetőség. A dokumentumban található a Storyboard is, amelytől a diákoknak el lehet, sőt el is kell térni.

Amennyiben a feladat megoldása során a diákoknak kérdésül van, a Google Hangouts-on, emailen vagy személyesen tudnak kérdezni.

Google kérdőív

Üdvözlök mindenkit!

A mai blogbejegyzésben a Google Forms segítségével elkészített kérdőívet szeretném bemutatni.
Az ilyen feladatok nagyon sokszínű készségeket tudnak fejleszteni:

• az adott tantárygi témakörbe tartozó tudást, amelyről a kérdőív készült
• a keresési képességet, mind interneten, mind a nyomtatott anyagokban
• a digitális kompetenciákat: az internetes keresést, kritikai gondolkodást, szelektálási képességet
• fejleszti a gyors munkavégzést

Az általam összerakott kérdőív az ismétlő órára készítene fel. A diákok a kérdőívet otthon, házi feladatként kapnák meg, emailen keresztül. A feladatuk az, hogy a megadott kérdésekre az internet segítségével válaszoljanak. Önállóan kell dolgozniuk. A feladat eredményeit az ismétlő óra keretein belül beszélnénk meg.

A kérdőív 3 nagy tematikus egységre bomlik: Keletkezés, megfilmesítés; A műről; A végkifejlet. A feladatok között vannak rövid kifejtős, hosszú kifejtős, egyszeres és többszörös feleletválasztós kérdések is.

A feladatba belevonható a Google Hangouts is. Ennek keretében lehetőség nyílna arra, hogy a diákok megosszák a kérdőív készítőjével (vagyis a tanárral), hogy mit gondoltak a feladatsorról. Kérdéseket fogalmazhatnak meg benne a tanár felé. Gondolatokat és problémákat közölhetnek privát módon. Így megvalósulhatna a tanár-diák kommunikáció egy közvetlenebb, nem tanórához kötött formája.

Összefoglalva tehát a fontosabb paramétereket

• A kérdőívet középiskola 12. osztályos tanulóinak készítettem.
• A feladat kiadása a téma ismétlő óráját megelőzp tanóra végén történik. A linket közvetlenül óra után kell elküldeni. 
• A diákok egyénileg és otthon, házi feladat formájában oldják meg.
• Használhatják hozzá az internetet.
• A feladat megoldásait és az eredményeket a téma ismétlő óráján beszéljük meg.

A kérdőív az alábbi linken érhető el:

Ismételjünk - Örkény István: Tóték

Köszönöm a megtekintést!

Üdvözlettel,
Kun Kincső

Szófelhő

Üdvözlök mindenkit!

A következő bejegyzésben a szófelhőkről lesz szó. Ez egy igen hasznos szemléltetőeszköz lehet a tanórákon. A lényegét az adja, hogy egy választott témakörből összegyűjtött szavakat lehet különböző képi alakzatba tömöríteni. Ez az előzetes tudás aktivizálásakor, az ötletrohamnál, illetve az összefoglaló alkalmával is hazsni segítséget jelenthet a tanárnak. 

A továbbiakban 4 alkalmazási ötletet szeretnék ismertetni, amelyhez egy-egy szófelhőt is csatolok, szemléltetés céljából. Ezek elkészítéséhez a tagul.com  című oldalt fogom használni.

1. Történelem, középiskola 11. osztály: A német egység létrejötte

Ehhez a témakörhöz a szófelhőt, mint összefoglaló segédeszközt hoztam. A diákoknak a szófelhőből ki kell gyűjteniük a kulcsfogalmakat, személyeket, eseményeket. Készíteniük kell saját tudásuk alapján egy leírást mindegyikhez. Ezt követően néhányan felolvassák a megoldásukat és ezalapján megbeszélik a helyes válaszokat.

2. Történelem, középiskola 9. osztály: Egyiptomi Birodalom

Ebben a témakörben az előzetes tudás aktiválására helyezném a hangsúlyt. A főbb fogalmi kategóriákból készítjük el a szófelhőt. A téma bevezetésekor csoportokat alkotunk és a tagoknak az előzetes, általános iskolai tudásuk alapján kell kiegészíteniük a füzetükbe. Ha végeztek, akkor a csoportokból 1-1 diák a táblához megy, és az előre felírt fogalmi kategóriákhoz felírják a saját ötleteiket. Ezután közösen megbeszélik kiegészítik a megoldásokat.

3. Irodalom, középiskola 10. osztály: Arany János művei

Ez a szófelhő egy csoportosító feladatot rejt, amely Arany János műveinek kategorizálását veszi alapul. A szófelhőben szerepelnek Arany fontosabb költői korszakai, és azok a művei, amelyeket oktatni kell a gimnáziumban. Ezeket kell kiírniuk az óra keretein belül, és csoportosítaniuk kell őket. Ezt közösen ellenőrzik, és ehhez kapcsolódva ismételni tudják Arany életművét.

4. Nyelvtan, középiskola 9. osztály: Szófajok - csoportosítás

Az alábbi feladat egy játékos szófaj csoportosítás. A szófelhőben különböző szófajú szavak találhatóak meg. A diákoknak az a feladatuk, hogy minél rövidebb idő alatt szétválogasság őket. Aki először oldja meg hibátlanul a feladatot, az kap egy kisötöst.

Köszönöm az elolvasást!

Üdv, Kun Kincső

Közösségi könyvjelző | Evernote

Üdvözlök mindenki!

Ebben a bejegyzésben egy közösségi könyvjelző-kezelő alkalmazásával szeretném a II. világháború témaköreit végigjárni. Terveim szerint a diákok csoportokban fognak dolgozni, és a világháborút érintő nagyhatalmak (USA, Anglia, Szovjetunió – Japán, Németország, Olaszország) szerint fognak csoportokat alkotni.

A feladatokat középiskolai 12. osztályra szabtam. A csoportszámot - alapját a fentebb is említett módon - 6-ra állapítottam meg: az átlagos 30 fős osztálylétszámmal számoltam, így 6 darab 5 fős csoportot alkotnánk. 

A feladat része, hogy a diákok készítenek maguknak a Google Drive-ban egy munkacsoportot - ide kell feltölteniük a részfeladatokat. A csoportnak lesz egy fő felelőse, akinek az a feladata, hogy az itt összegyűlt megoldásokat felvezesse az Evernote felületén létrehozott mappába, amelynek az elnevezése tükrözné a csoport témáját, pl. Japán a II. világháborúban. A tanár készít az osztálynak egy Google Dokumentumot, amelybe a diákoknak az elkészült Evernote-jegyzetfüzeteket linkjét kell feltölteniük. Így összeáll a tananyag.

Négy feladatot gondoltam ki, ezek során az Evernote 3 különböző funkcióját szeretném használni: képernyőkép készítése, jegyzetírás és könyvjelzők gyűjtését. Fontos kritérium, hogy mindegyik feladatnak egy felelőse lesz, ezalől kivételt képez a 4. feladat, amely az összetettsége miatt kapott két tanulót.

Feladatok:

1. Politika – előzmények: Gyűjts képernyőképet az adott ország háborúba lépéséről szóló hitelesnek gondolt cikkről, jelöld ki rajta az alábbi kérdésekre a válaszokat:
• mikor lépett a háborúba?
• mi volt a belépés oka?
• kinek az oldalán lépett be? 
2. Gazdaság: Készíts egy 3 linkből álló könyvjelző-gyűjteményt az adott ország háború előtti, alatti és utáni gazdaságáról. Megjegyzésben emelje ki, hogy miről szólnak a cikkek (külön mindegyikről).
3. Társadalom: Készíts jegyzetet az Evernote felületén az adott ország társadalmi csoportjairól. Jellemezd őket: munka, jövedelem és létszám alapján. Csatolj hozzá egy linket, amelyen keresztül elérhető egy csoportra jellemző kép. Indokold, hogy miért ezt választottad.
4. Hadi technikák: Készíts jegyzeteket az Evernote felületén az adott ország haderejéről. Ismertesd a hadsereg létszámát, illetve hogy hány repülő, tank és csatahajó volt az ország birtokában. Ismertesd a leggyakrabban használt repülőgépek, csatahajók és tankok paramétereit. - ez a feladat az alábbi módon oszlana két felé: egy tanuló csinálná az általános létszámismertetést, a másik diák pedig a leggyakrabban használt hadi eszközök jellemzőit.

A munka menete otthoni keretek között zajlana. A határideje az összefoglaló óra lenne, ahol egy okos tábla segítségével végigvennénk a diákok munkáját.

Az értékelése úgy történnel, hogy a feladatokra külön kapnak egy-egy százalékot, amelyekből összeadódna a végső jegy. Így megvalósulna a tanulók differenciált, egyéni értékelése és a csoportszintű osztályzás is.

Tanítási filozófiám

Üdvözlök mindenki!

Az alábbi bejegyzésben szeretném összegezni a tanítási filozófiámat. Véleményem szerint ez a kérdés egy tanár számára kardinális: meghatározza, hogy milyen módon tanít, hogyan viszonyul a tanulási folyamathoz, és magához a diákhoz.

Többféle tanulás- és tanításelméletek vannak jelen a pedagógiában. Elsőként szeretném sorra venni, hogy melyek is ezek, és csak utána meghatározni, hogy személyesen én melyiket tartom magamhoz a legközelebb állónak.

Az elsőként kifejlődő elmélet a behaviorizmus, amely a 19. század végén és a 20. század elején jött létre. Ennek az az elmélet az alapja, hogy az agy egy fekete doboz, tehát nem tudjuk pontosan, hogy milyen folyamatok zajlanak le benne. A pedagógiában fő eszköz a gyakoroltatás és a tények száraz elsajátítása. Az IKT technikák tekintetében ide sorolható a projektor használata is. A tanár ebben a paradigmában az instruktor szerepét veszi fel, irányítja a diákok munkáját.

A második tanuláselméleti paradigma a kognitivizmus, amely a 20. században alakult ki. Ennek a mottója az, hogy az emberi agy egy számítógéphez hasonlít: tehát a memória egy aktív, információszervező rendszer. Ebben az elméletben az előzetes tudás kulcsfontosságú tényező lesz. A kognitivizmusban a pedagógia a gondosan szervezett tananyagok feldolgozását és a problémahelyzetek prezentálását jelenti. Lényege a készségek és a képességek gyakorlás révén történő kialakítása. A tanár ilyenkor megfigyelő és segítő szerepet vesz fel: tutor pozícióba kerül. Így a tanítási folyamat szempontjából fontos lesz a gondos előkészítés és a diákok munkára való ösztönzése és aktiválása. Ebben a paradigmában az IKT az interaktív tábla használatával, illetve a diákok általi prezentációkészítésben jelenhet meg.

A harmadik elmélet a konstruktivizmus, amely a 20. század eleje és közepe táján fejlődött ki. Az agyat egy hálózatnak tekinti, amely saját maga hozza létre a belső modellek kialakításához szükséges információkat, a tanulás során a modellek és a megoldások önálló konstrukciója jön létre. A tanulás, ebben a paradigmában, a komplex helyzetek értelmezésében és a valós problémák megoldásában való részvételben jelenik meg – társas megoldás, kollaboráció alapján. A tanár itt egy együttműködő, együtt tanuló társ lesz, tehát partneri viszonyban áll a diákokkal. Ebben az elméletben az IKT megjelenhet például egy kisebb csoport által közösen készített prezentáció révén, amelyet például a Padlettel is létrehozhatnak.

Az utolsó és egyben a legfiatalabb paradigma a konnektivizmus, amelyet a digitális kor pedagógiájának is hívnak. Ennek alapján a tanulás kapcsolatok és hálózatok kialakításának folyamata – tehát szükség van az online térre. A pedagógiájának az alaphelyzete, hogy a tanár megoszt a diákokkal egy alapproblémát és biztosít egy kreatív környezetet. A tanulók ezek alapján maguk tudják kibontani a számukra fontos, őket érdeklő kérdéseket. Az IKT ebben a gondolatkörben a digitális osztálytermek, a mobilis környezet, illetve a tárhelyfelhők használata (például Google Drive) jelenhet meg. A tanár láthatóan nincs irányító szerepben, ő a feladatot adja meg és a környezetet biztosítja a diákok számára ahhoz, hogy azok kreatív és interaktív munkát tudjanak elvégezni.

A továbbiakban kiemelném a tanulási- és tanítási paradigmák közül azokat az elemeket, tényezőket, amelyek az én tanítási filozófiámat jelenleg alkotják, amelyek meghatározzák a tanulásról és a tanításról alkotott véleményemet és nézeteimet.

Az oktatás célja véleményem szerint az, hogy a diákok az életben használható tudással, készségekkel és képességekkel gazdagodjanak. Fontosnak tartom többek között azt,

·         hogy a diákok tudják, hogy mit miért tanulnak meg,

·         milyen készségeket és képességeket tudnak egy-egy tanulási aktussal elsajátítani,

·         illetve hogy az, amit megtanulnak azt az életük során hogyan tudják a hasznukra fordítani.

Ez alapján a saját szakjaimat is meg lehet határozni. A magyar nyelv és az irodalom amellett, hogy általános műveltséget ad, segít a gondolkodásban, a szókincs fejlesztésében, a beszédalkotásban, szövegalkotásban. Ezek mellett a memória fejlesztésében is segítségére lehet egy-egy memoriter. El tudjuk sajátítani a különböző normákat, amellyel a másik emberhez szólni tudunk. A történelem ismerete értékeket hordoz: tudjuk, hogy mit tettek őseink, hogy jutottunk el oda, ahol most vagyunk. Képesek vagyunk belátni hibákat, jó tetteket. Felelősen, más érdekeit nem csorbítva, tudunk büszkék lenni a származásunkra. Emellett a tanárok képesek arra, hogy ennek a tantárgynak a kereteiben olyan diákokat neveljenek, akik képesek cselekvő, gondolkodó állampolgár szerepében élni. Megtanulhatják a tanulók az ok-okozati viszonyok elemzését a történelmi eseményeken keresztül, amelyek segítik a jelen életük miértjeinek megértését.

Úgy gondolom, hogy ezeket a célokat és értékeket a diákok csak abban az esetben tudják elérni a leghatékonyabban, ha a tanár képes felkelteni bennük az általános érdeklődést illetve meg tudja válaszolni azok a kérdéseket, amelyek minden oktató személy számára ijesztő: a miérteket. Hogy miért kell neki megtanulnia a rendhagyó igéket, hogy miért kell tudnia a Toldiból egy részletet, illetve hogy milyen módon tud egy bonyolult matematika feladatot használni az életben. A példáim három irányát szándékosan határoztam meg ilyen módon: az idegen nyelvek, az irodalom és a matematika, bár mind más jellegű tudást ad, de egy közös van bennük: meg kell magyarázni a tanulóknak, hogy miért jó nekik az, ha figyelnek és ha tanulnak. Meg kell mutatni nekik – mert csak így képesek hatékonyan tanulni -, hogy egy-egy értelmetlennek tűnő feladat megoldásával sikeresen fejleszthetik a képességeik bizonyos területét. Éppen ez a tárgyaim tanításánál a legfontosabbnak tartott feladatom: megmagyarázni a miérteket, és ezáltal segíteni a diákokat, hogy rájöjjenek, nem haszontalan tudást kapnak az iskolában.

Én úgy vélem, ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjem, nem feltétlenül kell választanom egy tanuláselméleti paradigmát. A kombinálás és az elméletek, a helyzethez illő, elemeinek kiemelése sokkal alkalmasabb a tanítási folyamat során. A behaviorizmusból átvenném a gyakorlás mantráját: szerintem nélküle még a legmegkonstruáltabb tudás is támasz nélkül marad. Vegyük például a helyesírást: nem minden szabály tanulható meg magából az elméletből, hiszen mindegyiket alá kell támasztani a gyakorlati tapasztalattal. A kognitivizmusból átvenném az előzetes tudás fontosságát, mivel egy bizonytalan alapra nem lehet építkezni: a diákoknak stabil alaptudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy tudjanak rá építkezni a jövőben. Például nem várhatjuk el a diákoktól azt, hogy tökéletesen tudjanak értő módon olvasni, ha az előzetes tudásuk nem elég stabil ehhez. A konstruktivizmusból átvenném azt a gondolatot, hogy a diákok saját maguk számára alkotják meg az információkat: ehhez járulnak hozzá az előzetes ismeretek szilárdságáról írottak is, mivel ha nincs egy stabil alap a konstruálás műveletéhez, akkor a diák nem tudja semmihez sem kapcsolni a megtanult ismereteket. Az utolsó paradigmából, a konnektivizmusból, átvenném az online kapcsolattartás gondolatát: azt, hogy a diákoknak a közös munkavégzéshez nem feltétlen kell egy adott időben ugyanott lenniük. Ez hatékonyabb és gyorsabb feladatmegoldást tehet lehetségessé.

Összességében véve tehát feleslegesnek és ártónak tartom azt, hogyha a különböző tanuláselméleteket egymástól teljesen elválasztva kezeljük. Véleményem szerint az a legjobb a diáknak, ha következetesen megfogalmazzuk magunknak azt, hogy egy-egy elméletnek mely elemeivel értünk egyet és melyeket utasítjuk el, és saját magunknak alkotunk meg az elfogadott elemekből egy filozófiát.

Ám ennek ellenére a tanári szerepvállalás módját fontosnak tartom. Véleményem szerint a diákok számára a leghasznosabb, ha egy segítő, tanácsadó szerepet veszünk fel. Ezzel meghagyjuk a diákok autonómiáját egy megadott feladat, tananyag elsajátításánál, konstruktivizmus gondolatának megfelelően önállóan tud információkat gyűjteni. Ám azzal, hogy a tanulási folyamat egésze alatt a tanár felügyel és segít, annak a lehetőségét is fent tarthatjuk, hogy bármikor bele tudjunk avatkozni egy félresiklott tanulási folyamatba, illetve hogy egy biztonsági hálót tartsunk a megrekedt diák alá: bármikor tud segítséget kérni.

Ahhoz, hogy a diákokat ezen elvek szerint tudjam tanítani, szükség van a tanulási környezetre is. Ez két féle lehet: az osztálytermi és az otthoni környezet. Az osztálytermi környezet alapvetően adott: iskola válogatja. A cél itt szerintem az lenne, hogy egy olyan légkört tudjunk teremteni az osztály tagjai között, amely produktív munkára ösztönöz, serkent. Emellett az otthoni tanulást is az osztályteremben kell megalapozni: ellátni a diákokat a megfelelő mennyiségű segítséggel, hogy önállóan is haladni tudjanak; illetve módszertant tanítani nekik arra, hogyan tudnak maguknak rendezett, nem zavaró környezetet megalkotni maguknak.

A tanulási környezetnek fontos szerepét képezik a tanár alkotta stratégiák: amelyek szerint szervezi az órát és a különböző munkaformákat. Véleményem szerint két fontos stratégiája van egy tanóra felépítésének. Az egyik az információátadás, amely során ismertetjük a tananyagot, a diákok kérdéseire válaszolunk, együtt gondolkodunk egy adott témáról. A másik nagyon fontos eleme a készség- és képességfejlesztés, amelynek módszereit az óra didaktikai céljának kell alárendelni. Fontos kiemelni, hogy az órán alkalmazott stratégiáknak és módszereknek érthetően kell egymás után következniük, logikusan kell egymásra épülniük.

Mind a két tanulási környezetnek fontos alapja a technika, technológia. A tanároknak fontos feladatuk, hogy elfogadják: ez a generáció már az életének szerves részének tekinti a technikai vívmányokat. A mi feladatunk az, hogy megtanítsuk nekik, milyen módon tudják hasznosan alkalmazni. Véleményem szerint akkor hasznos a technológia az oktatási folyamatban, ha a diákok képesek a használat során kritikai gondolkodásra, az információk helyes szelektálására, a manapság terjedő álhírek kiszűrésére. Tudniuk kell az internet etikai szabályait, azt, hogyan is lehet morálisan kezelni. Ha ezeket sikerül megtanulnia egy diáknak, akkor lehet hasznos a technológia a tanulásban. Emellett a tanárnak mértéket is kell tartania: el kell döntenie, hogy az adott pillanatban feltétlen szükséges-e az internet és egyéb technikai eszköz használata, vagy sem. A nyakló nélkül alkalmazott technika nem feltétlen segíti a diák előrehaladását, sőt, gátolhatja is.

 A technológia a fentebb említett két stratégiákhoz is tud kapcsolódni. Erre szeretnék most példát hozni. A tanórán az ismeretátadás során alkalmazhatóak az interaktív tábla nyújtotta lehetőségek: készíthetünk egy feladatokkal kiegészített diasort, amely a diákokat aktivitásra ösztönzi, gondolkodtatja, ám mégis ismeretek átadása történik. Ez a folyamat maga fejleszti a digitális kompetenciát és az ehhez hozzákapcsolódó képességeket. A készség- és képességfejlesztő stratégia elemeinek tekintjük a szemléltetést, a kísérletet, a játékot és a gyakorlást. Én ebben az esetben a felfedeztetést emelném ki. Vegyük például egy művészettörténeti irányzatot. Az ismeretátadási résznél van lehetőség ennek az általános áttekintésére, feladatokat oldhatnak meg a diákok. Majd egy virtuális kirándulás során ellátogathatnak egy múzeumba, amely megerősíti őket az óra elején tanultakban, sőt, többletinformációkat is hordozhat. Készíthetünk nekik egy tesztsort erre a kirándulásra, amelyet kitöltve mélyebb ismeretekre tehetnek szert.

A tanári élet kikerülhetetlen eleme az értékelés. Alapvetően három értékelési típust különböztetünk meg: diagnosztikus, formatív és szummatív. Véleményem szerint, és a fenti példából kiindulva, a formatív és a szummatív értékelés a leghasznosabb.

A fromatív értékelés lényege, hogy a diák folyamatosan kap visszajelzéseket. Ennek én a jelentőségét az órán alkalmazott szóbeli értékeléseknél látom. A diákok ezzel jegyek nélkül kaphatnak visszajelzést, szóban, szinte azonnal a tanártól. Ez elősegíti a folyamatos javulást, mind a diák eredményeiben, mind a tanulási folyamatban. A formatív értékelést a fenti példámnál főleg az információátadás szakaszában lehet használni, ott is a feladatok megoldásánál: a diákok kötetlenebb módon, önállóan meg tudják oldani a feladatokat, a tanár az eredményeket hallva azonnal tud korrigálni, és ezt magyarázattal összekötve ismét ismeretátadás következi.

A szummatív értékelés célja az egy-egy szakasz lezárásakor történő minősítés. Ebben a szakasz során elért eredmények alapján csoportokba sorolják a tanárok a diákokat. Véleményem szerint a fenti példában is lehet használni a záró értékelést, ám én egy kicsit átalakítanám. Fontosnak tartom, hogy a diákok javíthassanak az elért eredményeiken. Ez az a gondolat, ami alapján átalakítanám a záró minősítést. A tananyag ismertetése során a feladatokat nem jegyekkel, hanem százalékokkal értékelném. A végső jegyet az eddig elért százalékok alapján határoznám meg. Ez alapján lenne értékelve a készségfejlesztő szakasz során teljesített feladat is. Bizonyos szempontok százalékokat érnének: a helyesség, az idő, a felhasznált eszközök választékossága – ezek alapján egy százalékot határoznék meg, ami hozzáadódik az eddig és a jövőben elért százalékhoz. Szerintem ez több módon is segíti a diákot: kap visszajelzést a teljesítményéről, ám pontosabbat, mint amilyet egy érdemjegy nyújtani tudna; emellett nem a végső eredmény egyik leképezését láthatja benne, hanem azt, hogy tud még fejlődni, sőt azt is mutatja a százalékos érték, hogy mennyit kellene még javulnia az áhított jegyért.

Elmondhatjuk tehát, hogy a tanítási filozófiát meghatározni nem is olyan könnyű. Szelektálni kell az információk közül, kiválasztani, hogy melyek azok az elemek, amik illenek ahhoz a képhez, amelyek saját magunkban kialakítottunk a tanári szerepekről, módszerekről. És ez sajnos nem is olyan egyértelmű, mint ahogy az elején egy tanárjelölt gondolná.

Digitális kompetencia

Üdvözlök mindenkit!

Ebben a bejegyzésben a NAT digitális kompetenciára vonatkozó része alapján szeretném kifejteni, hogy a saját szaktárgyamon belül milyen tevékenységekkel tudnám fejleszteni a tanulók digitális kompetenciáját. Az én két szakom a magyar nyelv és irodalom, illetve a történelem. Elsőként a tanórát venném górcső alá, majd áttérnék arra, hogy otthonra kiadott feladatokkal hogyan lehet fejleszteni a digitális kompetenciát.

A digitális technikák tanórába való beillesztésének bizonyos feltételeknek adottnak kell lennie (pl. számítógép, okos tábla). A mi esetünkben vegyük úgy, hogy minden lehetőség adott. A diákokat könnyen, játékosan lehet aktivizálni az órákon interaktív, okos táblán megoldandó feladatokkal - akár csoportokban, akár egyénileg. Erre nagyon jó példa lehet magyar nyelvtanból egy mondatelemzéses feladat; történelemből például a második világháborús hadi mozgásokat térképre rajzolása. Ezzel fejleszteni lehet:

·         a tárgyi tudást az adott tantárgyból

·         a magabiztosságot, amelyet az ad, hogy a diák kiáll a többi társa elé

·         a kommunikációs készséget, amelyet a többi társa előtti megnyilvánulás segíti

·         ezek mellett természetesen a digitális kompetenciát is, azzal, hogy a diák élőben, személyesen kitapasztalhatja a tábla működését, használhatja az és megtanulhatja annak fortélyait.

Az otthoni feladatmegoldásba is be lehet vonni a digitális eszközöket. Létre lehet hozni online osztálytermet vagy egy Google Drive fiókot, ahova a diákok feltölthetnek szorgalmi és házi feladatokat, amelyeket szövegszerkesztő programmal alkottak meg. Ez segíti a digitális kompetencia fejlesztését, mivel a NAT szerinte ebbe beletartozik a szövegszerkesztő programok használata is. Továbbá fejleszthető egy ilyen feladattal a kritikai gondolkodás is: az interneten fellelhető adatok hitelességének vizsgálata, a számukra megfelelő adatok kiválasztása és a megfelelő használata is segíti a fent említett kompetencia sikeres fejlesztését. Ez a beadandó dolgozat lehet egy történelmi esemény vagy egy híres költő életéből vett érdekességek bemutatása. A tanár maga döntheti el, hogy ad-e linkek alapján fogódzkodót a diákoknak, vagy teljesen önálló munkát vár el tőlük. A variálási lehetőségek végtelenek, csak élni kell vele.

A fentiekből láthatjuk tehát, hogy milyen könnyen be lehet a technológiát vinni az iskolába: legyen az egy órai okos táblán megoldandó feladat, vagy egy otthoni beadandó dolgozat megírása. Mind a két fajta feladat segíti a gyerekek digitális kompetenciájának fejlődését, emellett még fejleszt sok már területet is, pl. a kritikai gondolkodást, fogalmazási készséget, a kreativitást és a kifejezőkészséget.

Az alábbiakban egy videó látható, amely bemutatja az okostábla használatát egy történelemórán.

Köszönöm az elolvasást!

Üdvözlettel,

Kun Kincső